Az MGB hadművelet – külcsín

Miután az előre eltervezett műszaki felújítás elkészült, következett az utastér, illetve a külső elemek visszaszerelése. Ekkor azt gondoltam, hogy ha nem is lett minden kicserélve az autó alatt, azért összességében jól áll az MG. Nem szeretnék nagyon előreszaladni, így legyen elég annyi, hogy még sokszor kellett összeolajozni a kezem és ez a folyamat még ma sem ért véget.

Egy "maréknyi" az új alkatrészek közül

Egy “maréknyi” az új alkatrészek közül

Az utastér új szőnyegeket és kárpitokat kapott, míg az üléshuzatok az e-Bay-ről lettek egységesre cserélve, mivel elöl bőr, míg hát vinyl/szövet huzatok voltak. Utóbbi tűnt eredetibbnek, bár az sem az autó gyári huzata volt, mert 1973-ban avarbarna belsővel hagyta el Abingdont az MGB–m. Szerencsére sikerült egy évjáratnak megfelelő huzatot találnom, amelynek tisztasága hagyott némi kívánnivalót maga után, de egyébként nagyon szép állapotban volt. Miután 4 kádnyi vízben kimostam, viszonylag könnyen sikerült felrakni az ülésekre.

A kárpitok alá hangszigetelő réteg is került

A kárpitok alá hangszigetelő réteg is került

Az autó gyártásának idejében a biztonsági öv még nem volt kötelező tartozék az autókban, de az első tulajdonos már beszereltette azt. A negyven év azonban nem múlt el nyomtalanul, mert az automata mechanika már nem működött megfelelően, gyakran akadozott. Hiába volt maga az öv jó állapotú, a csere mellett döntöttem. Szerencsére még mindig gyártanak korhű, de modern öveket, ráadásul igen kedvező áron, így nem volt nagy gond a beszerzése.

Készül az utastér

Készül az utastér

Az ülések áthúzása és a kárpitozás két napot vett igénybe, ezután következett a Britax napfénytető beszerelése, amit természetesen egy alapos tisztítás előzött meg. A tető vinyl borításán és a fém szerkezeten szintén látszik a négy évtized, de ezek pótlása egyelőre meghaladja az anyagi lehetőségeimet. Mivel használható és vállalható is, csak arra kell figyelnem, hogy ne érje sok víz, mert a beázás bizony valós probléma.

Itt megy be a napfény

Itt megy be a napfény

A külsőt a lámpák, lökhárítók, a hűtőrács és a különféle díszítő lécek teszik csillogóbbá, így igyekeztem ezeket is rendbe kapni visszaszerelés előtt. Az oldalablakok körüli díszléceket polírozással tettem fényesebbé, még a karácsonyi szünet alatt. A lökhárítók közül az első van kevésbé mutatós állapotban, mert a krómozás (ami inkább tűnik krómfestésnek), lekopott. Maga a lökhárító egyébként sértetlennek tűnik, így akár újra is lehetne krómozni, a gond csak az, hogy erre a munkára egy 40000 forintos ajánlatom van, amiért egy új lökhárítót vehetek Angliából. Szerencsére nincs most erre keret, így nem kell még dilemmáznom azon, hogy melyik megoldást válasszam.

Ragyogás

Ragyogás

Miután látszólag összeállt az autó, jöhetett az első háztömb körüli próbaút. A motor természetesen már korábban be lett indítva, de az autó hosszú hónapok után most indult el önerőből. Remek érzés volt!

A próbaút jól sikerült, de az hamar nyilvánvalóvá vált, hogy az előző bejegyzésben írt hézagolócsere nem volt elég a differenciálmű felől jövő csilingelő hang eltüntetésére. Némi aknában töltött idő után nyilvánvalóvá, hogy a kardánkeresztek is cserére szorulnak, melyet meg is ejtettünk. Itt egyébként kiderült, hogy az 1973 MGB kardánkeresztje pontosan megegyezik a Lada Niva kardánkeresztjével. A csere azonban hiábavaló volt, mert nem csak a keresztek voltak elgyötört állapotban, de a kardántengely is: jöhetett az új, Angliából.

Új kardántengely

Új kardántengely

A helyzet sokat javult, de némi csilingelés továbbra is van. Diagnózis még nincs. Ha lesz némi erre fordítható szabadidőm, akkor kiderítem, hogy a féltengely vagy a differenciál akar állandóan zenélni.
Közben a kipufogó is elkezdett kifújni az alsó leömlőnél és a hegesztés sem akart igazán segíteni rajta, így jöhetett az új rendszer. Ha már lúd, legyen kövér, ezért egy rozsdamentes Tourist Trophy rendszer került beszerzésre. Csillog-villog és igazán remek hangja van.

Csillog, pedig senki sem látja.

Csillog, pedig senki sem látja.

A hang tehát rendben volt, jöhetett egy hosszabb próbaút, ami bő 30 kilométeresre sikerült. És persze újabb számlákat eredményezett, mert kiderült, hogy szorul az első fék a berágódott munkahenger miatt. Volt némi füst, de más baj nem akadt, így tulajdonképpen gond nélkül lement az első nagyobb út. A fék azóta javításra került, így a próbautak szaporodtak, hiszen ellenőrizni kellett a gyújtás- és keverékállítások eredményét.

Az első hosszabb próbaút. Füstölő első fékkel.

Az első hosszabb próbaút. Füstölő első fékkel.

A kalandok és a számlaszaporítás persze azóta sem ért véget. Ahogy a beszámoló is csak mára.

 

 

 

 

 

 

 

A bejegyzés kategóriája: Egyéb
Kiemelt szavak: , , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

CAPTCHA * Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.