Az MGB hadművelet

Sok embernek van hobbija. Van, aki bélyeget gyűjt, van, aki szalvétát vagy bogarat. Olyanok is vannak, akiknek a hobbi inkább élménygyűjtésből áll, azaz nem tárgyakat, hanem inkább vizuális élményeket gyűjtenek, sportolás vagy kirándulás útján. Nos, én valahogy a kettőt szeretném ötvözni: saját hobbinak ugyanis a veteránautózást néztem ki. Az autók mindig is érdekeltek, bár sosem voltam egy életre kelt lexikon, nem vonzottak az autóskártyák vagy az, hogy melyik a leggyorsabb autó. Egyszerűen csak vannak autók, amelyek tetszenek és vannak, amelyeket szívesen birtokolnék is. És nem feltétlen a legritkább, legdrágább, legpirosabb az, amelyiket megkívánom. Nosztalgikus alkat lévén inkább egyfajta hangulatot keresek. Ez pedig a hetvenes évek közepe, vége. Gondolom azért, mert magam is ekkortájt gördültem le a szerelősorról.

A gyerekkor, az akkor szerzett első élmények nyilván sok tekintetben meghatározzák az embert, valószínűleg így van ez velem is, bár azt kötve hinném, hogy valaki emlékezzen élete első napjaira. Akkoriban szereztem ugyanis az első autós élményemet, ami annyiban volt különleges, hogy nemcsak, hogy autóval vittek haza a kórházból, ami a hetvenes évek közepén nem számított még megszokottnak, hanem egyenesen egy rendőrautó volt az, ami hazafuvarozott. Azokban az években ugyanis édesapám rendőr volt. De ez viszonylag hamar elmúlt. Később aztán, mikor a különféle iskolai vizsgáira készült, édesanyám kénytelen volt elvinni az albérlet jelentette otthonunkból, hogy apám tanulni tudjon. Jobb program híján pedig buszozott velem. Valószínűleg ezek a motorhangok ivódtak belém. Buszt egyelőre nem akarok venni, pedig egy Ikarus 55 talán az egyik legszebb a valaha készült buszok közül. Bár lehet, hogy a lányom óvodai kirándulásai még hangulatosabbak lennének.

ikarus55_001Ikarus 55 - Kép: index.hu

De elég a kalandozásból, vissza a mába, de legalábbis a közelmúltba. Jó néhány éve már, hogy egyre jobban kezdte magát befészkelni a fejembe az a gondolat, hogy szeretnék egy saját veteránautót. Kezdetben ez kizárólag egy márkára korlátozódott, de sajnos idővel el kellett fogadnom, hogy Európában egyrészt igen nehéz épkézláb állapotú (értsd: legalább hazáig el lehet vele menni), 30-40 éves japán autókat találni, másrészt talán még ennél is nehezebb alkatrészeket találni hozzájuk, legfőképpen karosszéria elemeket. Márpedig a kilencvenes évek közepéig szinte nem volt olyan autógyártó, amelynek a termékei ne kezdtek volna el rohadni egy évtized után. Így aztán a második leginkább kedvelt autóipar, azaz a régi brit autók felé kezdtem el kacsingatni. Megannyi híres márka még inkább ismert modellje hagyta el a szigetországot a nyolcvanas évekig, amikortól már egyre inkább háttérbe szorult az addig meghatározó angol autógyártás. Ezek közül az MGB lett az, ami felkerült a kívánságlistám élére. Egyrészt egy igen stílusos kisautóról beszélünk, ami roadsterként remekül mutat, úgy azonban megvan az a hátránya, hogy csak két személy utazhat benne, márpedig én a fejembe vettem, hogy hármasban megyünk majd zöld rétet keresni a piknikkosarunknak, így a szintén stílusos, ám hátsó üléssorral is rendelkező MGB GT lett az ideális választás. A döntést persze nem csak ezek a szempontok határozták meg, hanem az is, hogy egyrészt emberi áron lehet egy ilyen autóhoz hozzájutni, másrészt mivel több, mint ötszázezer példány készült belőle, rengeteg alkatrész kapható hozzá, szintén piacképes áron. Persze ebből az összegből akár a fürdőszobát is felújíthatnánk, ami talán ésszerűbb döntés, pláne, hogy a kádban is szívesen ücsörgök. Igaz, abban nem férünk el hárman, plusz a hegyekbe is nehezebben jut el vele az ember.

MBG_roadsterMGB - kép: mgcars.org.uk

Egy jó szín persze sokat dob az autón, és ez a modell ugyan több színben is jól mutat, számomra mégsem kérdés, hogy milyen színben látnám a legszívesebben: British Racing Green-ben. Ez az a szín, amely megannyi legendás autót emelt ki a ködös Albion szürke országútjaiból. Ilyen színben bizony jól mutat egy Jaguár E Type vagy egy Aston Martin DB 5 is.
Az elképzelés tehát már megvan. Legkönnyebben persze az autóval kapcsolatos dolgok beszerzése ment, így mára egy kisebb könyvtáram van a modellről. Már csak a megfelelő tőke összegyűjtése van hátra, ami persze egyáltalán nem megy gyorsan. Egyrészt korábban nem is igen törtem magam, másrészt a tavalyi kényszerhobbim elég sok kiadással járt. Ám ha ügyesen csinálom, akkor jövő tavaszra összejöhet annyi, hogy egy olyan példányhoz jussak, amellyel nem kell rögtön a lakatosműhely felé vennem az irányt, hanem akár több nyári szezont is futhat egy komolyabb javítás előtt. A türelem azonban nem mindig az erősségem, így könnyen elképzelhető, hogy már az idén a kezemben foghatom a saját MGB GT-m kulcsát.

1968-mgb-gt-BRG A nagy Ő: MGB GT - kép: thetoolboxshop.com

Már csak azon kell drukkolnom, hogy a kulcs el is indítsa az autót, mert talán mondanom sem kell, hogy itthon nem dúskál a piac az ilyen modellekben, azaz első közös útként nem kis távolságot kell majd legyőzni. A legnagyobb választék az egybesült Királyságban van, ami kicsit nagyobb kaland, mint hazagurulni Vecsésről, pláne egy ilyen korú autóval. Természetesen Nyugat-Európában is akad választék, azonban érdekes módon ott cirka 30 százalékkal többet kérnek értük, mint a hasonló állapotú, ám még a szigetországban lévő példányokért. Sokszor még a távolság miatti többletköltséggel is alacsonyabb összköltség jön ki, mintha mondjuk Németországból hozná haza az ember a hőn áhított négykerekűt. Ennek a dilemmának az előidézéséhez azonban még gyűjtögetnem kell.

A rák mellett a hobbiautó az a téma, ami mindennapi vendég a fejemben. Mondanom sem kell, hogy melyikről tervezek folytatást írni. Remélem, Önök sem bánják majd, ha időnként felbukkan még ez a projekt. Higgyék el, ez sem sokkal kisebb kaland.

 

A bejegyzés kategóriája: Egyéb
Kiemelt szavak: , , , .
Közvetlen link.

6 hozzászólás a(z) Az MGB hadművelet bejegyzéshez

  1. TiffanyMary szerint:

    A folytatást is kíváncsian várom. 🙂

  2. Akkor neked is az autofelujitos musorok a kedvenceid?

    Nem erre a blogra tartozik de talan a masikon tema lehetne -mar ha nem tul indiszkret – hogy megis mennyibe faj egy rakos “hobbi”? (mi szamithat indiszkretnek azutan h mindent tudunk a szekelesi szokasaidrol) Tudom h. Te semmi extrat nem nyomattal tehat a te kiadasaid alsohangon ertendoek… Lehet h egy bejegyzest megerne es engem amugy is erdekelnek a piszkos anyagiak.

  3. Visszajelzés: Az MGB hadművelet – a partaszállás |

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

CAPTCHA * Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.